Filmajánló: Az utolsó óra

Az Utolsó óra annak feltárására tesz kísérletet, hogyan jutott el az emberiség az utolsó óráig. Hogyan élünk, hogyan befolyásoljuk a Föld élettereit. A filmben több mint 50 világhír? tudós, gondolkodó és vezető szólal meg – többek között Mihail Gorbacsov, Stephen Hawking asztrofizikus, R. James Woolsey volt CIA vezető, William McDonough és Bruce Mau, mindketten jeles formatervez?k – akik bemutatják a tényeket és a bolygót érint? legfontosabb kérdésekről beszélnek. A film narrátora Leonardo DiCaprio. Két kisfilmben való együttműködésüket követően („Global Warning”, „Water Planet”) Nadia Conners, Leila Conners Petersen és Leonardo DiCaprio ezúttal nagyobb ívű, túlságosan is emberi történet mozgóképes feldolgozását kísérelték meg. Hiteles alakokat szólaltatnak meg, akik az emberi faj történetéről, az óceánok, a föld és a leveg? állapotáról beszélnek, illetve a jótékony változtatásokra vonatkozó szociális, tervezésbeli és politikai kihívásokról. A csodálatos trió több mint 150 órányi interjúanyagot készített több mint 70 tudóssal, tervez?vel, történésszel és gondolkodóval. „Független szakért?khöz fordultunk egy olyan ügyben, amely korunk legnagyobb kihívásának bizonyulhat – magyarázza Leonardo DiCaprio. – A bolygó élettereinek összeomlásáról van szó, illetve arról, hogy milyen megoldások elképzelhet?k egy élhet? jövő megteremtése érdekében.” „Nekünk magunknak is meg kellett értenünk – jegyzi meg Leila Conners Peterson társ-forgatókönyvíró, társrendező és producer –, hogyan került az ember összeütközésbe a természettel.” „Nagyszerő érzés volt olyan emberekkel találkozni a projekt során – teszi hozzá Nadia Conners, Leila testvére és munkatársa –, akik munkájuk és írásaik által hatottak rám, megihlettek. Hatalmas tanulmányút volt.” Az utolsó óra ember és Föld viszonyát vizsgálja, az első felfedezésektől az emberiség előtt álló jelenlegi kihívásokig és jövőbeli lehetőségekig. „Az emberi elme volt mindig is túlélésünk kulcsa – magyarázza David Suzuki, a díjazott tudós és környezetvéd? a filmben. – Ha az ember arra gondol, hogy olyan 150.000 évvel ezelőtt léptünk színre Afrikában, és összehasonlítja az akkori humanoidákat a szavannákon már jó ideje jelen lev? állatokkal, nos, ?seinknek nem voltak túl jók az esélyeik a túlélésre. Nem voltak sokan, nem voltak nagyok, nem voltak különlegesen fejlett érzékszerveik. Viszont náluk volt a túlélés és a világhódítás kulcsa: az emberi agy. De éppen amiatt, hogy az emberi agy feltalálta a jövő fogalmát, mi vagyunk az egyetlen állatfaj a Fölfön, amely képes volt felismerni: jelenlegi tetteinken keresztül befolyásolhatjuk a jövőt.” A film tételezi, hogy az emberiség sok vonatkozásban levált a természetről, és hozzászokott a természeti kincsek gazdálkodást nélkülöz? használatához. „A nagy törés az 1800-as években következett be, amikor színre lépett a g?zgép, eljött az ásványi üzemanyagok kora és az ipari forradalom – magyarázza Nathan Gardels, a World Economic Forum szerzője és szerkesztője. – Ez az életforma gyökeresen különbözött a korábbiaktól, melyek általában regeneratívak voltak. Az ipari forradalmat követően az történt, hogy az ember elkezdte nyersanyagforrásnak tekinteni a természetet, ráadásul kifogyhatatlan bőségszaruként kezelte. Ez a felismerés vezetett a haladás mögött meghúzódó koncepcióhoz: korlátlan fejlődés, korlátlan terjeszkedés.” „Az ember talált némi szenet itt, némi k?olajat amott, és az idő telt, és mire elérkezett a mez?gazdasági forradalom pillanata, máris egymilliárd ember élt a Földön – magyarázza Thom Hartman bestseller-író és rádiós műsorvezető. – A második milliárdra csupán 130 évet kellett várni. Ezt a szintet 1930-ban értük el. A harmadik milliárdhoz már csak 30 év kellett, az évszám 1960. Leny?göz?, ha az ember belegondol. John Kennedy beiktatása idején feleannyi ember élt a Földön, mint ma.” „A technológia fejlődésével egyre inkább éreztetjük jelenlétünket a természetben, miáltal sokkal nagyobb károkat tudunk okozni – teszi hozzá Nathan Gardels. – Ezért aztán még óvatosabbnak kell lennünk.” 200 évnyi folyamatos ipari forradalmat követően az atmoszférában alapvető változások álltak be. „A Föld rendelkezik egy természetes melegház hatással – magyarázza Stephen H. Schneider, a Nemzetközi Tudományok Intézete Környezetkutatási Központjának tanára. – Gyakorlatilag körülbelül 15.5 Celsius fokkal melegebb van a Földön, a vízg?znek, széndioxidnak, metánnak és egyéb melegház gázoknak köszönhet?en, amelyek visszatartják a h?t. És ez a történet jó oldala, ha tetszik. A gond ott kezdődik, hogy az ember is hozzáadja a maga termelte melegház gázokat a természetes kibocsátáshoz, mintha az atmoszféra amolyan ingyenes hulladékgyűjt? lenne. Ezek a gázok ugyanakkor nem természetesek: még több szén dioxid, metán, soha nem látott vegyszerek, klór- és fluorszármazékok, amelyek az ózonréteget is károsítják. Amikor ezek a gázok felhalmozódnak, még több h?t tartanak vissza.” A bolygó h?mérsékletének módosulása szemmel láthatólag vörös zászlós figyelmeztetés, ami az emberiség létét illeti. „Elég volt, hogy a sarki jégtakaró 20%-a elolvadt – jegyzi meg Bil McKibben újságíró és környezetvéd?. – Elég volt, hogy a hurrikánok sebessége és időtartama mintegy felével megnőtt. Elég volt, hogy elkezdődött a tundra állandóan fagyott altalajának olvadása.” „Az ember jelenlétének egyik legsúlyosabb következménye a globális felmelegedés, melynek okozója az ásványi üzemanyagok égéséből származó fokozott mennyiség? széndioxid – magyarázza Stephen Hawking, a híres Cambridge-i matematikatanár, elméleti fizikus és szerző. – A veszély abban áll, hogy a h?mérsékletnövekedés, úgymond, önfenntartóvá válhat, bár lehet, hogy ez már be is következett. A szárazság és az erd?irtás következtében kevesebb széndioxid kerül vissza a természetes körforgásba, ugyanakkor a tengervizek felmelegedése hatalmas mennyiség? széndioxid felszabadulását válthatja ki a tengerfenékből. Továbbá, a sarki jégtakarók olvadása következtében kevesebb napenergia verődik vissza a világ?rbe, amely a h?mérséklet további emelkedéséhez vezet. Nem tudjuk, mi lesz a felmelegedés eredménye, de a legrosszabb forgatókönyv szerint a Föld olyanná válik, mint testvérbolygója, a Vénusz, ahol 250 Celsius fokot mérnek, és kénsav esik az égből. Ilyen körülmények között az emberi faj nem tud fennmaradni.” A Föld, melyet egykor még leginkább zöld és kék takaró burkolt, egyre kevesebb életadó es?erd?vel büszkélkedhet, amely szi ntén az ipari forradalom közvetlen következménye. „A világ hetven országában immár nem létezik érintetlen erd? – jegyzi meg Tzeporah Berman, a ForestEthics programigazgatója. – Az Egyesült Államok öregerd?inek 95%-a eltűnt. Az erd?k fogyatkozása természetesen befolyásolja a klímaváltozást is, hiszen az erd?k a legnagyobb földi széntárolók. Tehát a kanadai fakitermelés következtében évente annyi szén kerül az atmoszférába, mint amit Kalifornia állam összes autója magából kibocsát.” „Az én otthonomban folyamatosan mondom az embereknek, felelősségteljesen viszonyuljanak a fák kivágásához – teszi hozzá Wangari Maathai, aki 2004-ben Nobel-díjat kapott a kenyai Green Belt Mozgalomban kifejtett tevékenységéért. – Különösen az erd?s hegyekre kell tekintettel lennünk. Ha ugyanis elpusztítjuk a hegyi erd?ségeket, a folyók kiszáradnak, az es?zések rendszertelenné válnak, a termés elpusztul, az ember pedig éhen hal. A probléma az, hogy az emberek nem kapcsolják össze ezeket a láncszemeket.” Az emberi leleményesség és optimizmus azonban arra is felhasználható, hogy olyan rendszereket teremtsünk, amelyek táplálják a Földet ahelyett, hogy elpusztítanák. „A bolygó fölött végigsepr? negatív erőket az ember teremtette – jegyzi meg Wade Davis, a National Geographics Társaság felfedez?je. – És ha a probléma forrása az emberi lény, akkor benne rejlik a megoldás lehetősége is.” „A már meglev? vagy rövid távon kifejleszthet? technológiáinkon keresztül szó szerint eltörölhetnénk az ember káros tevékenységének a nyomait a Földön, mégpedig 90%-ban – teszi hozzá Kenny Ausubel szociális vállalkozó, szerző, újságíró és filmkészít?. – Ez pedig hatalmas változást jelentene ahhoz képest, ami jelenleg folyik.” Mi fogja irányítani ezt a hatalmas változást? És vajon ott rejlik-e a természetben a földi erőforrások helyreállításának, az atmoszféra védelmének és az élet fennmaradásának kulcsa? „Úgy gondolom, mindez a negyvenes évek emberjogi mozgalmaihoz hasonlítható – magyarázza Nadia Conners. – Össze kell fognunk, és meg kell mutatnunk vezetőinknek, hogy igényeljük a változást. Ugyanakkor egymásnak is meg kell mutatnunk, hogy erősek vagyunk együtt, és szándékunkban áll a bolygó létfenntartó rendszereinek megmentése, melyektől végeredményben a mi életünk is függ.” Annak ellenére, hogy az emberi faj a tápláléklánc csúcsán foglal helyet, mint intelligens életforma, őt is fenyegeti az egyéb életformákra évezredek óta leselked? veszély. „A projekt elkezdésekor az ember és a Föld viszonyára akartunk összpontosítani – magyarázza Leila Conners Peterson. – És noha most már nyilvánvaló, korábban igen meglepett, hogy az emberi fajt is kipusztulás fenyegeti, a többivel együtt. Mi sem vagyunk kivételek egy katasztrófa-forgatókönyv esetén. Minden technológiánk ellenére mi vagyunk talán a legsérülékenyebbek. Arra neveltek, hogy a Földdel minden rendben lesz. Arra azonban nem, hogy mi, emberek is veszélyben vagyunk.” „Állampolgárként, vezetőként, fogyasztóként és szavazóként megvan minden esélyünk, hogy beépítsük az ökológiát a kormányprogramokba és mindennapokba – összegzi Leonardo DiCaprio. – Az emberi történelem e kritikus korszakában a mi generációnk feladata, hogy begyógyítsa az ipari civilizáció ütötte sebeket. Tetteink minősége fajunk folyamatos fejlődésének függvénye, és e tettek megmenthetik a Kék Bolygót az eljövend? nemzedékek számára.”