Valószínűleg nem a bubópestisbaktériuma, hanem egy Ebola-szerű vírus irtotta ki a XIV. század közepén Európalakosságának negyedét, s ez a vírus akár ma is bármikor újra útjára indulhat.
1886}
{mosimage}Ezt a Liverpooli Egyetem két járványkutatójaállítja abban a tudományos munkában, ami nemrégen látott napvilágot.
A történelemkönyvek szerint a feketehalálnak elnevezett járvány 1347-ben, a szicíliai Messina kikötőjébe érkezvejutott Európába.
Más feltételezések szerint 1347-ben jóvalészakabbra, Genovában ért az öreg kontinensre.
A kórt a jelenleg érvényesmagyarázatok szerint a Krím-félszigetről hazatért genovai hajósok, illetve ahajópatkányokon élősködő, fertőzött bolhák hurcolták magukkal. A járvány öt évalatt gyakorlatilag megtizedelte Európát. Az éhínségtől és háborúktól amúgy ismeggyötört kontinensen a becslések szerint 25 millióan haltak bele agyógyíthatatlan betegségbe.
A két liverpooli kutató mostmegjelent munkájában azonban azt állítja, hogy az emberiség egyik legszörnyűbbjárványának terjedési mintája jóval inkább emlékeztet a vérzéses lázat okozóEbola-víruséra, mint a pestis baktériumára.
A kutatók egyike, Christopher Duncanszerint a járvány sújtotta térségek lakossága hamar rájött, hogy karanténnalelejét lehet venni a kór terjedésének. – A patkányok azonban nem tartják be akaranténszabályokat, vagyis ha a rágcsálók bolhái terjesztették volna abetegséget, a járványgócok elzárása a külvilágtól nem lett volna hatékonyvédekezési módszer – mondta a tudós. Ez arra vall, hogy a kór a bolhákközvetítése nélkül, közvetlenül terjedt emberről emberre, ami vírusfertőzésreenged következtetni.
A szakértő szerint a korabelikrónikákban pontosan leírt testi tünetek – a hirtelen támadó láz, a belsőszervek vérzése és a testfelületen megjelenő, bőr alatti vérzésre utaló szederjesfoltok – is az Ebola-szerű megbetegedések klasszikus velejárói.
