Limitált példányszámban lát napvilágot a 2022-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a 2002-04 között megjelent Átjáró SF&F Magazin szerkesztőinek évfordulós antológiája, az Átjáró 20. A 334 oldalas kötetben novellák, történeti visszatekintések, cikkek és egy interjú is olvasható. Könyvárusi forgalomba nem kerül, csak a fesztiválon – a Főnix, a Fumax és a Tuan standján – valamint az október elsején megrendezésre kerülő HungaroConon lesz kapható.
Szerkesztői előszó
Üssük bele ezt a kiadványt a valóságba, akár a római katonák Krisztus csuklójába a szögeket: az Átjáró magazin első száma 2002 februárjában látott napvilágot, azaz (ha nem is hónapra pontosan), de húsz éve – erre utal antológiánk címe is. A magazint akkori szerkesztői – Michaleczky Péter, Németh Attila és jómagam – hiánypótló kiadványnak szánták… hiánypótlónak az akkor már több mint fél évtizede megszűnt Galaktika helyére. Egy pozsonyi sci-fi találkozó adta a lendületet hozzá, amit befektetőkeresés, rengeteg átötletelt nappal és éjszaka követett, tervezések és persze munka, hogy kijöhessen az első szám. Kéthavi lap lettünk, és tizenöt számot éltünk meg, igaz a tizenkettedik után némiképp kényszerből kiadót, és félig-meddig nevet is váltottunk: akkor lettünk SF&F – Átjáró magazin. Rovatszerkesztőként csatlakozott időközben hozzánk Berke Szilárd és Miyazaki Jun, de rengetegen segítettek munkájukkal a válogatás, fordítás és szervezés során. Első születésnapunkon szerveztünk egy találkozót a MOM-ban, amiből aztán egy egész rendezvénycsomag nőtte ki magát 2006 végéig bezáróan.
Jó móka volt. Mindezzel együtt az Átjáró financiális okokból megszűnt 2004 közepén, és a rendezvényszervezésből is kiszálltunk. Hogy is mondják? Nem az volt a mi utunk. Ám kétség nélkül állíthatom, mindannyian szerettük ezt az időszakot, a gondokkal és nehézségekkel együtt.
Ez az antológia ebből a kalandból sarjadt ki húsz év elteltével. Kis példányszámban jelenünk meg, a magunk örömére – és reméljük, hogy nyitott szemmel és szívvel járó olvasóinkéra. Leginkább magyar szerzők írásait közöljük, és hogy kicsit „átjárósabbak” legyünk, elméleti anyagokat, interjút, SF-történeti visszatekintést is beleszerkesztettünk a kötetbe. Ezek némelyikében messzebbre visszatekintünk a múltba, hogy megmutassuk, honnan ered a magyar tudományos fantasztikum egy hangsúlyos része. Ennek során persze még jobban kiviláglik, hogy az Átjáró magazin a hazai sci-fi irodalomnak csupán egy kérészéletű kalandja volt, valószínűtlen délibáb a távoli horizont két vége között. Csak remélhetjük, hogy emlékezésre érdemes kaland volt mindazok szemében, akik akkor velünk tartottak, s ténylegesen átjárót nyitottunk múlt és jövő között.
Szélesi Sándor
2022. szeptember