Ha már megérkezett a Dragon Age 2 demója, és ráadásul mindenféle extra jutalmakkal is kecsegtet a Bioware az 1 milliós letöltés elérése esetén, hát azon frissiben kipróbáltuk a dolgot. Egy játékdemó, 2 vélemény – Dzséjt és Merras is azon frissiben kipróbálta és megkritizálja a játékot.
Merras kritikája
Az ismerkedésünk nem indult zavartalanul, ezt be kell vallanom: az még megbocsátható, hogy az első órákban akadozott a Bioware szervere. A túlságosan is jól sikerült hypenak köszönhetően a rajongók megrohamozták a letöltő oldalt, ami nehezen bírta a terhelést, de gyorsan helyreállt a rend. Sajnos a majd két gigás file órák alatt jött csak le – hogy aztán a Firefox közölje, hogy valami gebasz történt, nem jó a file, indítsam újra. (A fórumokat nézve nem egyedi a jelenség.) Szerencsére második nekifutásra fél óra alatt lejött az install, így sikerült feltelepíteni a demót, hogy belefussunk a második pofonba.
Olyan burzsuj vagyok, akinek a gépén 11-es DirectX verzió van (egy másik, napokban telepített játék miatt erre kellett frissíteni), csakhogy a DA2 demo még a 9-es verzióval hajlandó csak együttműködni. Így a játék indításakor egyből ki is akadt, hogy mit fárasztom én jövendőbeli technológiákkal, és a szíve szakad meg neki, mert ő annyira hiányolja a d3dx9_43.dll-t, hogy nagyon. (Biztos sokat nézte a Don’t unplug me című Youtube videóklipet.) Gyors fórumkeresgélés, egy Microsoftos patch megoldja a problémát.
Vééégre, kezdhetünk játszani. Elkövettem azt a hibát, hogy bár a játék DirectX 9-et támogat, de a beállításokban megadtam, hogy amúgy nálam van ám 11-es is installálva, ami… tényleg hiba volt. A játék gyönyörűen elindult, minden fennakadás nélkül, a korábbi végigjátszós teaserben látott első pályarészt sikerült is megcsinálni. Aztán amikor a második pályarészre léptünk – diiiing, kifagyott a játék. OK, leesett az ejtőernyős tantusz, állítsuk vissza DX9-re a cuccot – az ilyen esetek azok, amikor tényleg elgondolkodom azon, hogy fenébe a PC-n való játékkal, szerezzünk be PS3-at vagy Xboxot, ott nem kell ilyen beállításokkal és installálgatásokkal szőrözni.
Effekt: tökéletesen fut a játék, még szép is – csak épp töltöget. Márpedig a hangulatból kizökkentő módon, ugyanazon videóanimáció kameraváltásai között egy szempillantásig feltűnik a loading felirat, és tényleg megzökken egy picit a dolog. OK, ebből azért nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, a demo nem egyenlő a kész játékkal, abban remélhetőleg már minden ilyen probléma orvosolva van.
Ha már az átvezető animációknál tartunk, nagyon szépek – sokkal jobbak, mint az Originsben voltak, és ez a normál játékmenet grafikájára is igazak. Nagyon-nagyon támogatni tudom, hogy házon belülről lenyúlták a Mass Effect stáb tapasztalatait, és gyakorlatilag egy az egyben átemelték az ott megismert tárcsás beszélgetős módit. Nomeg azt, hogy a főszereplőnknek van hangja – a DAO-ban én a falnak bírtam menni a néma levente stílustól (mondjuk lehet, nem közvetlenül a második Mass Effect 2 végigjátszás után kellett volna belevágni). Hawke hangja rendben van, nem egy Shepard parancsnok, de okésnak tűnik.
Úgy látszik, hogy a Dragon Age-el is rástartoltak a Mass Effect 2-ben kicsúcsosodott „interaktív film”-stílusra, sőt, talán jobban rá is erősítettek a demoban. A jól adagolt akciót elég gyakran váltja fel vagy beszélgetős, vagy filmes betét – gyakran, de nem zavaróan, nem megakasztva, hanem kiegészítve a normál játékmenetet. Kimondottan jópofa a videóelőzetesekben látott „ez tulajdonképpen egy visszaemlékezés”-keret, elég jól fenntartja az érdeklődést.
Ami nekem kicsit sok volt, hogy nem egy, de két kísérő is gyors halált hal a demó első részében – nem azért, mert emiatt fogom telezokogni a párnám, hanem pont amiatt, hogy nem igazán képes megérinteni. A rövid 10-20 perc alatt, amíg együtt irtjuk a monsztákat, nincs lehetőségünk elmélyíteni a kapcsolatot a balsorsú kísérőnkkel. Egyikük esetében ez még nem is akkora gond, hiszen a kapcsolat tényleg felszínes – a másik azonban főhősünk közeli rokona, ennek ellenére engem személy szerint nem nagyon érintett meg a halála. (Bocsánat az újabb Mass Effect hivatkozásért, de például annak az első része során egy fél órát szentségeltem, amikor elesett az egyik csapattag.) Az, hogy gyors egymásutánban két kísérő is elhalálozik, pont jelentéktelenebbé teszi mindkettőjük áldozatát. Emellett már nem is igazán probléma az, hogy nincs is választási lehetőség abban, hogy kit hagyunk elhalálozni – ezt ugyanis alapvetően a játékos karakter kasztja és neme határozza meg, nem pedig az, hogy kit szeretnénk megmenteni.
Kimondott felüdülést jelent viszont Flemeth megjelenése – már az is, hogy egyáltalán szerepel a demoban, de érthetjük megjelenés alatt a külsejét is. Nagyságrendekkel jobban néz ki, mint a DAO-ban, és továbbra is Kate Mulgrew a szinkronhangja – a jelenet kimondottan jó. Ezt követően viszont egy szerintem elég zavarosra és érthetetlenre sikerült átvezető videóban van részünk – aminek során ugrunk egyet az időben, és hirtelen Kirkwallban találjuk magunkat, egy tök másik küldetésben. Ami egyébként szintén jól sikerült, és újabb, az első részből visszatérő karaktert, Isabelt találjuk az oldalunkon.
A játék irányítását úgy érzem, hogy még szoknom kell, sokszor kellett megállítanom a játékot a parancsok kiadásához, mivel zavaróan sokszor sikerült félrekattintani – pontosabban, egy ellenfél kijelölése és megtámadása nem mindig támadást hozott magával, hanem Hawke elkezdett körbemászkálni. Nyilván pár óra játék után ez már gördülékenyebben fog menni, mindenesetre morogtam miatta.
A Dragon Age 2 a demo alapján végeredményben az ajánlott kategóriába tartozik. Aki szerette az Originst, annak mindenképpen ajánlom. Én személy szerint nem szerettem az Originst, de az előzetes infók, valamint a demo meggyőzött arról, hogy érdemes egy esélyt adnom a második résznek. Aki szereti a fantasy szerepjátékokat, ahol kiegyensúlyozott viszonyban áll a szerepjáték is, és az akció is, annak érdemes kipróbálnia akkor is, ha nem játszott az első résszel.