Filmajánló: Napfény

A csillagok nem örök élet?ek. A világegyetemben minden másodpercben meghal egy. A hozzánk legközelebb es? csillag, a Nap milliónyi Föld nagyságú nukleáris reaktor. Másodpercenként 600 millió tonna hidrogén éget el. A tudósok becslése szerint a Napnak még 5 milliárd évre elegend? üzemanyaga van. Mi történne a Földdel, ha tévednének? Mi történne az emberiséggelő A Napfény abból indul ki – magyarázza Andrew Macdonald producer –, hogy ötven év múlva a Nap haldoklik. Már nem biztosítja azt a mennyiség? energiát és fényt, amire az emberiségnek szüksége van az fennmaradáshoz. A Föld összes tartalék energiáját felhasználják egy küldetéshez, amelynek során egy űrhajóval bombát juttatnak a Napba, és ezzel új életre keltik. A történetünk arról a nyolc űrhajósról és tudósról szól, akik részt vesznek a misszióban. Utazásuk során rábukkannak arra az űrhajóra, amelyet hét évvel korábban hasonló céllal indítottak útnak. És ettől kezdve rosszra fordulnak a dolgok.
  
Alex Garland forgatókönyvíró 2004-ben állt elő a Napfény alapötletével, miután izgalmas cikket olvasott egy amerikai tudományos folyóiratban. „Mindig vágytam rá, hogy sci-fit írjak – meséli. – Érdekelt, hogy mit találhat az ember egy űrutazás során odakint, az ?rben, és odabent, vagyis a saját tudattalanjában. Már régóta kerestem ehhez történetet, amikor olvastam egy cikket, amely az emberiség lehetséges jövőjét a fizika szempontjából taglalta. Ebben írtak arról, hogy a Nap kihunyhat, és arról is, mi történhet ezután. Ha tudósok írnak az emberiséget fenyeget? végről, akkor általában sok millió vagy milliárd évben gondolkoznak. Én azonban író vagyok, és sokkal izgalmasabb számomra úgy gondolkozni az emberiség létét fenyeget? dolgokról, ha azok belátható időn belül következnek be. Az a helyzet érdekelt, amikor egy egész bolygó életben maradása egyetlen emberen múlik. Kíváncsi voltam, ez hogyan változtatja meg őt.”
  
Nyolc hónappal kés?bb Garland találkozóra hívta Danny Boyle rendezőt egy West End-i kocsmába, és ott a kezébe nyomta az első történetvázlatot. Boyle már másnap lelkesen hívta Garlandot, hogy meg akarja csinálni a filmet. „Alexben az egyedülálló ötleteit bírom a legjobban – jelenti ki Boyle. – Az angol filmek általában nem nagylépték?ek, de Alex nem zavartatja magát, mindig meredek elképzelésekkel áll elő. Az már nem az ő dolga, hogy ezt nem könny? megvalósítani és finanszírozni.”
  
Boyle, Macdonald és Garland triója már dolgozott együtt: az ő nevükhöz főzödik 2003 egyik nagy sikere, a 28 nappal kés?bb. „Remélem, nem bántom meg őket, de szerintem mindhárman nagyon határozottan tudjuk mondani a magunkét. De amikor összekerülünk, félretesszük az egónkat – mondja Boyle. – Belepiszkálok a forgatókönyvbe, Alex beleszól a rendezésbe, ?szinték vagyunk egymáshoz, nem udvariaskodunk, és ez nagyon olajozottá teszi a munkát.”
  
A film alkotói nem sci-fibe illő, hanem a lehető legvalóságh?bb ?rt akarták viszontlátni a vásznon. A NASÁ-hoz fordultak segítségért, illetve rengeteg dokumentumfilmet néztek meg az ?rről, de nem maradhattak ki a klasszikus sci-fi mozik sem. Találkoztak tudósokkal és asztronautákkal is. Macdonald a BBC televízióban látta Dr. Brian Coxot, a fiatal angol fizikust, akivel felvette a kapcsolatot. Cox, a genfi CERN (Centre for European Nuclear Research = Európai Nukleáris Kutatási Központ) munkatársa tudományos tanácsadóként dolgozott a filmben, és felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az alkotóknak. Nem csak a naprendszer titkaiba avatta be a stábot és a szereplőket, hanem külön foglalkozott Cillian Murphyvel is, aki Capát, az űrhajó fizikusát alakítja. „Leny?göz? a tudományos pontossága – jelenti ki Boyle. – Igyekeztünk is ragaszkodni hozzá. Néha azonban kénytelen voltunk eltekinteni tőle, és azt a megoldást választani, ami drámaibb, hatásosabb a film szempontjából.” {mospagebreak title=A film ajánlója}Ajánló:
2057-ben járunk. A Nap kihunyóban van, és ha kialszik, akkor az emberiség is elpusztul. A Föld utolsó reménye az Ikarosz II nevű űrhajó, amelynek nyolcfős legénységét Kaneda kapitány vezeti. A küldetésük: célba juttatni egy nukleáris eszközt, amely újra lángra lobbantja az egyre halványuló Napot. Útjukon, amikor már megszakadt a rádiókapcsolat a Földdel, a legénység meghallja az Ikarosz I vészjelzését – az űrhajóét, amely egy ugyanilyen misszió közben tűnt el hét évvel korábban. Egy szörny? baleset kockáztatja az Ikarosz II küldetésének sikerét, és a csapat tagjai egyszerre harcolnak saját életükért, elméjük épségéért és az emberiség jövőjéért. A főszerepekben Rose Byrne (Trója), Cliff Curtis (A bálnalovas), Chris Evans (A fantasztikus négyes), Troy Garity (Az utolsó gyémántrablás), Cillian Murphy (28 nappal kés?bb, Batman: Kezd?dik!), Hiroyuki Sanada (Az utolsó szamuráj), Mark Strong (Sziriana), Benedict Wong (Gyönyör? mocsokságok) és Michelle Yeoh (Egy gésa emlékirai, Tigris és sárkány).