Ha péntek este van, az nálunk azt jelenti, hogy biztos szétharapdáljuk a másik nyakincáját. Persze csak egy izgalmas játék közben. Nono, nincsen itten kérem semmi perverzitás, csak mivel még reggel van, nem vagyok képes a pontos fogalmazásra.
Neeem, a vámpír szerepjátéknak nem az a lényege, hogy kiírtjuk az emberiséget, noha lehet, hogy szebb lenne a világ akkor, legalábbis egy vámpírnak.A lehetőség, hogy széttépjünk jónéhány emberfajzatot, adott volt: éljen Rio de Janeiro és a karnevál! Meg persze a sötét éjszaka… de a fene enné meg azt a Marco nevezetű vámpírt, akinek, amellett, hogy epilepsziás rohamai vannak, még látomásai is támadnak időről-időre, amelyekben -azon kívül, hogy jön a Pókember, és "digidigidigidigidig" összepókhálózza szerencsétlen Marcót, de még ráadásul meg is hal.

Ha ez még nem lenne elég, van még nála két kő, az egyik hideg, a másik meleg, és semmivel sem lehet őket megfúrni.
Volt a tegnapi játékban minden, mint egy brazil szappanoperában. 🙂 A legnagyobb meglepetés mégis az volt, hogy kiderült, kedvenc mesélőnk, Panni tud számolni! A 13. emeletről leszámolt az alagsor 10-ig, amikor két karakter liftezett. 🙂
Nekem viszont nem ment a matek: nem sikerült összeadnom először 6ot és 5öt, utána 7et és 5öt. Hm, lehet, hogy jól teszem, ha nem leszek mérnök?

]]>