Napjainkra közel ezer olyan Kuiper-objektumot találtak, amelyek a Neptunusznál messzebb keringenek a Nap körül. A 2003 EL61 jelű égitest a néhol tizedik bolygóként említett 2003 UB313 előtt egy nappal került a távoli égitestek katalógusába. A 2003 UB313 körül fellángolt vita sokáig elhomályosította jelentőségét, az újabb megfigyelések azonban sok érdekességet fedtek fel vele kapcsolatban. A 2003 EL61 legfurcsább jellemzője gyors forgása: mindössze 3,9 órába telik, amíg egyszer megfordul a tengelye körül. Ezzel jelenleg a 100 km-nél nagyobb átmérőjű, leggyorsabban forgó égitest cím birtokosa a Naprendszerben. A gyors forgást feltehetőleg egy nagy becsapódás hozta létre. A forgás miatt alakja elnyúlt, a becslések szerint legjobban egy 1960x1500x1000 km-es ellipszoiddal közelíthető. Leghosszabb tengelye így nagyságrendileg akkora, mint a Plútó átmérője. Keringési síkja körülbelül 30 fokot zár be a Naprendszer fősíkjával.
2005. január 28-án a Keck Obszervatóriumból egy holdat azonosítottak körülötte, amelynek segítségével sikerült megállapítani, hogy tömege kb. 28%-a a Plútóénak. Társaival ellentétben nem jegekből, hanem sokkal sűrűbb kőzetekből épül fel, közepes sűrűsége 2,6-3,3 g/cm3 körüli. Nem sokkal később egy második holdat is felfedeztek. Ezzel a 2003 EL61 lett a Plútó után a második Kuiper-objektum, amelynél egynél több kísérőt találtak (egy-egy magányos hold a Kuiper-objektumok mintegy tizedét kíséri).
Az [origo] cikke
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20060504ujabb.html
