Regényrészlet – Elisabetta Vernier: Clipart

A Galaktika Fantasztikus Könyvek frissen megjelent darabja az olasz szerzőnő, Elisabette Vernier Clipart című poszt-kiberpunk regénye – melyet a Galaktika Magazin jóvoltából most a Magyar Sci-Fi Hírlevél feliratkozói meg is nyerhetnek. Amíg kiderül a szerencsés olvasók személye, addig is egy részlet a regényből.

Nagyon mozgalmas este volt, a Kutya rendesen elfáradt. Talán ostobaságnak tűnik, ha valaki kocsmában futkos, intézi a főnöke különleges megbízásait, de csak annak, aki nem ismeri a Koponyát. Kutya viszont tudta, hogy a Koponya a legkisebb lazsálást sem t?ri munka közben, és a legkisebb hibát is azonnal felvési az ő foltos bőrére. Félelmes és tisztelt főnök volt a Perifériának ebben az övezetében. Az éjszakai lokál titokzatos tulajdonosa úgyszólván támadhatatlan volt, elsősorban azért, mert személyesen intézte az ügyeket, de mindenekelőtt azért, mert rendkívül ügyesen tüntette el törvénytelen üzelmeinek nyomait. Az biztos, hogy az ő üzletei eltörpültek az olyan óriásoké mellett, mint a Jakuza vagy a Multik, de a Koponya értette a dolgát, és a Kutya bizonyos volt benne, hogy egyszer még magasra jut. A Kutya akkor is mellette akart lenni hűséges csicskásként, mert erre volt tehetsége, és génkezelt DNS-e is erre sarkallta. Ha elveszíti ezt a munkát, nem lesz hely, ahol meghúzhatja magát. Mihez kezdhet az, aki ilyen mutáns, mint ?? Foltos bőr?, lógó fül?, húszcentis, kékes nyelv fittyen elő a négy szemfoga közül, amelyek a Biogen tanúsítványa szerint dobermannból származnak? Valószínőleg semmihez. A Kutya éjjel-nappal azon volt, hogy a Koponya kedvébe járjon, akit szolgalelk?en gazdának hívott. A csúcsforgalom már lement a Maze-ben: annyi volt hátra, hogy kitakarítson hátul, és levegye a százalékot az örökké bekokszolt Koponya Görlökről. A kokaint a Koponya kedvezményes áron szállította az ügyfeleinek. A Kutya egytől-egyig gyűlölte a lányokat. Mást sem tettek, mint őt basztatták ezek a szarháziak: a mellüket és a seggüket riszálták az orra előtt minden este, de nem engedték, hogy bármit csináljon, azt mondták, nagyon jól tudják, hogy puhapöcs?. Sajnos ebben igazuk volt, ez a szomorú igazság: az immunoszupresszív gyógyszerek, amelyeket azért szedett, hogy az átültetett szervek ki ne lök?djenek, elnyomták az allergén reakciókat, de sajnos sok minden mást is. De a Kutya nem szerette, ha emlékeztetik rá. Körbenézett a füstös lokálban, és örömmel tapasztalta, hogy egyik lány sem végzett még ügyfelével. Vagyis maradt egy kis ideje a rég megérdemelt pihenésre. –Mac! – fordult a robothoz, amely a bárpultnál szolgált ki. Ötéves, öreg See-Mac, de az ilyen rutinfeladatokat el tudja végezni. Szerencsére a koktélok keverése és felszolgálása nem igényel különösebben magas színvonalú agyműködést, máskülönben ez a kellemetlen feladat is rá maradna. – Parancsol valamit, uram? – sziszegte a robot borzalmas fémhangon. – Talált, konzervdoboz! Adj nekem egy Toxic Waste-et tisztán. A robot, amely természeténél fogva nem volt képes megsért?dni, regisztrálta a rendelést, és elindult a h?t?szekrény felé. A Kutya élvezte, hogy hatalma van, még ha csak egy ilyen tökéletlen, siralmas robot felett is. Nyílt az ajtó, belépett Andy, a Koponya egyik közeli munkatársa. A szokásos nőcsábász stílusában agyonbrillantinozva indult a zugába, a kocsma mélyén lapuló, elszigetelt szeparéba, amelyik a legcsöndesebb volt. Miután kényelmesen elhelyezkedett, elővette a notebookját és nekilátott, hogy kasszát csináljon. Bizonyára sikeres orgazda lehet, gondolta a Kutya némi irigységgel, hiszen ma is vadonatúj ing van rajta, olyan fehér, hogy a terem neonfényében szinte foszforeszkál, akárcsak Andy tökéletes fogai. Micsoda kurafi! – gondolta Kutya. Amilyen aranyifjú pofája van, a szemérmetlen nyuszikák sorba állnak előtte. – Csapd a Koponya számlájához, és ne zavarogj itt, hülye konzervdoboz. A robot azonosította a Kutya hangszínét, a benne lev? adatbank engedélyezte, hogy a ház számlájára írja a fogyasztását. Letette az italt, és elfoglalta állandó helyét a pultnál. – Köszönöm és kopj le! – mormolta Kutya, és egyetlen nyeletre gallér mögé küldte a koktélt, még mielőtt észrevehették volna, hogy potyázik. ]]>