Tegnap este volt szerencsém megtekinteni a Megasztár c. műsort. Sűrűn kapcsolgattam más csatornákra közben, nehezen viseltem a bolondokat, akik minden önkritika és önismeret nélkül megpróbának megasztárok lenni.
Nem a sztársággal van a bajom, kellenek nekünk a sztárok, hogy minden nap emlékeztessenek bennünket, mennyire értéktelen és értelmetlen életet élünk; fokozzák bennünk a vágyakozást egy jobb és szebb élet után és rádöbbentsenek: az igazság nem odaát van, hanem odalent.
Az egyetlen valamire való versenyzővel volt alkalmam összefutni a Békebíró Pub-ban, ami egy kellemes rock-blues-folk-country kocsma Pesten a Hollán Ernő utcában. Kontor Tamásnak hívják az illetőt, és igazi, profi zenész. Lehet nem volna szabad egy ilyen teheségkutatón indulnia, hiszen nem kell az ő tehetségét kutatni, mert aki egyszer is hallotta pengetni és énekelni, az oda lesz érte – főleg ha kedveli a west-coast, blues és country zenét. Zeniális a pali, és szomorú hogy a tehetségével eddig semmire nem vitte leszámítva egy két nevesebb együttesben való basszusozásnál. Szomorú, de valahol megértem hogy kénytelen egy ilyen fasz műsorba elmenni bohóckodni. Olyan érzésem van, mintha egy Picassonak kellene a megélhetéséért, az elismerésért, a sikerért beszállni egy amatőr rajzversenybe….Mind1, remélem bejön neki a dolog.
Majdnem elfelejtettem. Tegnap este sikeresen megjavítottam a kávéfőzőmet, mivel beadta a kulcsot és nem volt hajlandó 1 csepp kavénál többet kinyomni magából. Házi módszer, de beválik: a vízkőtől eldugult kávéfőző nem igényel szakszervízt, 1 deci ecetet kell beleönteni, majd fél óra múlva felönteni vízzel és átfőzni 2-3 alkalommal. Az ecetes gőz szétmarja ugyan a tüdőd, de lesz kávéd. Ja, nem elfelejteni: a kúra utan 6-7 alkalommal tiszta vizet kell átfőzni, különben igen érdekes ízú és szagú lesz a reggeli kávé. Fél óráig nem jöttem rá mi a baj a matériával…Savanyú egy reggel volt, ha lenne az asztallapomra szerelve Nagy Piros Világmegsemmisítő Gomb, hát csapnék rá azonnal…
]]>
